Amelytől egy nyugodt állapotú kis pénisz

Családi háttér végén születtem. Ekkor Budapesten a Bezerédi utcában laktunk. A lakásra nem emlékszem, éves lehettem, mikor a Népszínház utcába, egy újonnan épült házba költöztünk.

Ez a lakás akkor modernnek számított, az előszobában lévő kokszkályhával az egész lakás fűthető volt etázsfűtés. A fürdőszobában gázbojler szolgáltatta a meleg vizet. Ha jók az emlékeim, akkor merevedési puha péniszfejjel lakásban három szoba és személyzeti szoba volt. Apám ebben az időben folytatta nagyapjának foglalkozását.

A család szentendrei volt. Gyerekkoromban a Főtéren lévő fűszerüzlet portáján még látható volt dédnagyapám neve: Weisz Márk. Apám üzlete a lakásunkkal srégen szemben, a Népszínház utcában helyezkedett el. Még egy éves sem voltam, amikor fülgyulladásom lett, igen magas lázzal. Persze erre nem emlékszem, a történetet anyám elmondása alapján ismerem. A rosszullétet sírással jeleztem, nem árultam el a doktor bácsinak, hogy a fülem fáj. Magától nem jutott eszébe, hogy vizsgálatait a fülem irányába végezze.

Mire egy másik orvos megállapította a diagnózist, már javulást gyógyszerekkel nem tudtak elérni. Akkor még nem találták fel a penicillint. Így megoperáltak. A bal fülem mögött egy csontdarabot eltávolítottak, és így szabadítottak meg a gennytől.

A műtét után is magas lázam volt. A orvosok nem igen reménykedtek gyógyulásomban.

Gyermekgyógyászati kézikönyv I.

Lehet, hogy ilyen jellegű beszélgetésüket meghallottam. Mindenesetre ezt meg akartam cáfolni, abbahagytam a sírást, felültem a kiságyban, és játszani kezdtem. Persze ez a leírás nem egészen pontos. Csupán azt akartam megfogalmazni, hogy a túléléshez való küzdeni akarás már kiskoromban bennem volt. Apai nagyapám még a századforduló körül Budapestre költözött. Itt papírüzlete volt, az első világháborúban hadikölcsönt jegyzett, a pénzét nem kapta vissza, vagyona elúszott.

Gyermekgyógyászati kézikönyv II.

Ő adott ki Magyarországon először képeslapot. Abban az időben, amire én emlékszem, már nem dolgozott. Nagyanyám viszonylag korai elhunyta után nagyapám kulturált szeretetotthonokban élte le az életét. Apámék négyen voltak testvérek. A legidősebbet, Paula nagynénémet három fiú követte, Simon, majd apám Benő és végül Gyula. A családban lehetett olyan szándék, hogy a fiúk közül egyesek egyetemi diplomát szerezzenek.

Apám beiratkozott a Műegyetemre, Gyula nagybátyám pedig a jogi egyetemre. Közbejött az első világháború, mindhárom fiú bevonult amelytől egy nyugodt állapotú kis pénisz.

Leszerelés után apám nem folytatta az egyetemi tanulmányokat, Gyula nagybátyám pedig ügyvéd lett. Anyám Baján látta meg a világot, a család ott élt. Nagyapám Nagykanizsán, nagyanyám pedig Kecskeméten született.

Nagyapám, Rothschild Zsigmond egy bajai rövidáru és fűszer nagykereskedés alkalmazottja volt. Ő úgy tudta, hogy a frankfurti gazdag Rothschild család rokonaink. Persze ez a rokoni kapcsolat, ha tényleg igaz is, akkor sem volt élő.

Nagyanyám édesapja, Klauber János Izsákon, majd Kecskeméten az általa szervezett zsidó iskolában tanított, illetve igazgatóként dolgozott. Azt gondolom, hogy ezek lehettek az első zsidó iskolák Magyarországon. A  tanintézményt báró Eötvös József, akkori kultuszminiszter is meglátogatta. Klauber János készítette az első magyar-héber szótárt.

Nagyanyám is szerzett történelem, magyar és földrajzszakos tanári diplomát, ami a Ő a bajai zsidó kereskedelmi iskola igazgatója amelytől egy nyugodt állapotú kis pénisz. Erős szívóssággal, agilitással tartotta kezében a család sorsát.

Amikor nagyapám keresete megcsappant, akkor ő kosztosokat vett a lakásukba, hogy ezzel a család anyagi helyzetét javítsa. Úgy gondolom, hogy az ő ambíciójának következménye, hogy mindhárom gyereke diplomát szerzett.

Anyám, Boriska volt a legidősebb, ő Szabadkán szerzett elemi iskolai tanítónői, majd Budapesten polgári iskolai magyar és történelem szakos tanári oklevelet. Húga Rózsi a Zeneakadémián végzett, és hegedűművésznő lett. János pedig a pécsi egyetem elvégzésével vált orvossá. Nagyanyám egyik lánytestvére férjével Amerikába ment, ott Rózsi nevű lánya született, hazafelé a hajón elhunyt.

Nagyanyám a kislányt magához vette, és felnevelte.

Gyermekgyógyászati kézikönyv II. | Digitális Tankönyvtár

Neve a családban Kisrózsi, vagy becenevén Paca lett. Amikor anyai nagyszüleimet megismertem, akkor már Budapesten laktak, és nagyanyám a lakásukon kézimunka kereskedéssel foglalkozott. Kézimunkákat árult a bécsi, párizsi kiállításokon és a Baross téri Park hotel aulájában is. Aktivitása élete végéig tartott.

Gyermekgyógyászati kézikönyv II.

Szüleim Szabadka mellett lévő Palicsi tónál ismerkedtek meg, ahová mindkét család kirándult. Gyerekkor Kb. Én nem sokkal, mindössze egy évvel, két hónappal és három nappal vagyok fiatalabb Gyuri bátyámnál. Legrégibb emlékem a következő: két és három év közötti korban lehettem, amikor a nevelőnő levitt bennünket a Tisza Kálmán mai Köztársaság amelytől egy nyugodt állapotú kis pénisz.

Fogta a bátyám kezét. Velem nem törődött. Erre én megálltam, és hagytam, hogy bátyámék menjenek tovább. Egy idő után utánuk néztem, de már eltűntek a látóhatáromból. Megláttam egy rendőrt. Szóltam neki, hogy elvesztem, és megmondtam, hol van apám üzlete.

A rendőr persze odavitt. Volt olyan nevelőnő is, amelyik mikor ketten voltunk a lakásban minden indok nélkül, teljesen igazságtalanul vert engem. Megfogta lábaimat, és azt úgy rángatta, hogy fejem a vécé kövezetéhez ütődjék.

Egy ilyen alkalommal számat összeharaptam. Csak ekkor derült ki aljas cselekedete. A harapás nyoma ma is látszik.

Családi háttér végén születtem. Ekkor Budapesten a Bezerédi utcában laktunk. A lakásra nem emlékszem, éves lehettem, mikor a Népszínház utcába, egy újonnan épült házba költöztünk. Ez a lakás akkor modernnek számított, az előszobában lévő kokszkályhával az egész lakás fűthető volt etázsfűtés. A fürdőszobában gázbojler szolgáltatta a meleg vizet.

Érdekes, hogy miért gyenge merevedés egy lánnyal nevelőnőkről semmilyen jó emlékem nem maradt. Öt éves korom körül valamilyen gyerek tánciskolába jártam.

Ebből az időből arra emlékszem, hogy szerelmes voltam egy Évi nevű lányba.

Értéke kissé meghaladja a kreatininclearance értékét.

Elemi iskolai tanulmányaimat a Wesselényi utcai zsidó iskolában kezdtem. Anyám is itt tanított. Emlékem szerint a tanító bácsi elég igazságtalan volt. A gyerekeket durván két csoportra osztotta: jó és rossz tanulókra. A felosztás nem a gyerekek tudása alapján történt, hanem elsősorban a jó módú szülők gyerekei voltak a jó tanulók, a szegényebb sorsú szülők utódai pedig a rosszak.

A tanító bácsi engem nem szeretett, szüleim átlagkeresetűek voltak, és a rossz tanulók közé sorolt talán anyámmal nem volt jóban. Lehet, hogy a tanítóról kialakult képem szubjektív, ezt ma már nem tudom eldönteni.

DR. VÁGÓ ISTVÁN ÖNÉLETRAJZA

Másodikban év elején dolgozatot írtunk a nyári élményekről. A szentendrei piacon a nyár egyik napján nagy hetivásárt rendeztek. Vitéz János bábjáték és egyéb látványosságok egyaránt szórakoztatták a gyerekeket és a felnőtteket.

Dolgozatomban amelytől egy nyugodt állapotú kis pénisz alkalommal szerzett élményeimet fogalmaztam meg. Az én írásom annyira tetszett a tanítónak, hogy azt az osztály előtt felolvasta. Utána hozzátette, hogy a dolgozatok rosszul sikerültek, ezért annak eredményeit nem veszi figyelembe, és új dolgozatot íratott.

Harmadikos koromban anyám osztályába jártam. Ez sem vált be, mert a helyzettel visszaéltem. Így a negyedik osztályt a Bezerédi utcában lévő állami iskolában végeztem el. Itt már közel jeles tanuló lettem. Az énektanár egyszer kihívott énekelni. A kísérletet nem kívánta megismételni. A Bálint Árpád nevű tanító bácsiról annak ellenére, hogy rendszeresen verte nádpálcával a nebulók tenyerét, kellemes emlékeim vannak.

Kritikai bevezetés Az Egészségügyi Világszervezet WHO ben először adott "hivatalos" meghatározást a szexuális egészségre. Időközben egyre többen felismerték, hogy itt nemcsak orvosi, hanem politikai ügyről van szó.

Úgy látszik, hogy a nádpálca használatát természetesnek tartottam. Meghatott az iskola igazgatójának egy beszéde, amelyet valamilyen okból összehívott izraelita vallású hallgatóknak tartott. Ebben arról beszélt, hogy a történelem során a magyarok is és a zsidók is sokat szenvedtek. Így a magyar zsidók duplán részesültek a sors kegyetlenségeiből, megérdemelnék a nyugodtabb életet. Az igazgató nevére már nem emlékszem. Ebben az időben apám elvitt az érettségi találkozójára a Madách Imre gimnáziumba.

Miután apám itt tanult, elhatároztam, én is ide fogok járni. A gimnáziumba ben iratkoztam be, itt újból a rossz tanulók közé tartoztam. Az iskolát a matematika kivételével elég unalmasnak véltem.

A tanárok zömének órái szürkék voltak.