Erekció után vörös foltok a pénisz fején, Hímvesszőrák | Urológiai Klinika
Tőzegcserzés[ szerkesztés ] A tőzegmocsarak miért ér a pénisz keveset savtartalmú vize, az alacsony hőmérséklet és az oxigénhiány alakítja ki. A bőr megfeketedik, de egyben megmarad, a csontokból viszont a savas közeg kioldja a kalcium-foszfátot, így a csontok gumiszerűen hajlékonnyá válnak.
Észak-Európában számos erekció után vörös foltok a pénisz fején holttest maradt meg évezredeken át, pl. Mumifikálódás[ szerkesztés ] Más néven aszalódás. Száraz vagy rendkívül hideg környezetben a holttest elveszíti víztartalmát; a lágy részek gyakorlatilag rászáradnak a csontokra. Részletes bonctani leírások[ szerkesztés ] Hullajelenségek[ szerkesztés ] Mint fentebb vázlatosan kifejtettük, hullajelenségek időbeni megjelenésük alapján három csoportra oszthatók: 1.
A pénisz vészjósló elváltozásai
Friss elhunytakban érintésre kisebb izomrángások jelentkezhetnek. A vérkeringés csökkenése, illetve leállása, az izomzat tónusának csökkenése együttesen eredményezik azt, hogy a bőr színe halványabbá válik, turgora csökken. A bőrön található tetoválások vagy egyéb pigment felhalmozódások ilyenkor még jobban kivehetők. Okuláris jelek: A vér szegmentációjának csökkenése a retina ereiben. A vérkeringés leállását követően a szemfenék ereiben szegmentáció figyelhető meg.
A vörösvérsejtek összecsapzódnak és kisebb gócokat alkotnak, melyek közt vérszegény szakaszok jönnek létre.
Tartalomjegyzék
Az elváltozás igen gyorsan, a vérkeringés leállását követő 15 percen belül jelentkezik. Vizsgálata mindaddig lehetséges, míg a szemlencse el nem homályosodik.
- Tweet A férfiak hagyományosan nehezebben fordulnak orvoshoz, ha bármilyen problémájuk van, de ez fokozottan érvényes olyankor, mikor a nemi szerve környékén talál furcsaságokat.
- Nemi betegségek - nem szégyen a férfinak sem - Napidoktor
A szemnyomás csökkenése. Élő egyedekben a szemnyomás Hgmm között változik. A szívműködés leálltával ez az érték kb. A szaruhártya beszáradása tache noire de la sclerotique. A halál beállta után általában két nappal alakul ki, szalonnabőrszerű elváltozás a szaruhártyán.
Sommer-Larcher féle foltnak is hívják. Az izomzat tónusának elsődleges csökkenése, elernyedése. Az beidegzés megszűnését követően az izomzat tónusa csökken, a végtagok tónustalanná válnak, a mimikai izmok elernyedése következtében az arckifejezés múmiaszerűvé válik.
A hullamerevség után ez többé nem figyelhető meg, a másodlagos elernyedés már az ún. A vérkeringés leállása. A radiális pulzus, vagy a carotis pulzus hiányából, a szívműködés megszűntéből lehet következtetni rá, ez a klinikai halál állapota.
Innen 5 percig még károsodás nélkül újraéleszthető a páciens, ez idő után már csak maradandó károsodással. Légzés leállása: Szintén a halál egyik klasszikus, ám korántsem biztos jele, mert az esetek egy részében még újraéleszthető a beteg. Az auscultatio hallgatózás biztos felvilágosítást adhat.
Klasszikus jelek[ szerkesztés ] Hullamerevség : A rigor mortis a legismertebb ilyen jel. A hullamerevség az izmok és ízületek merevségét jelenti.
Urológus szakorvos
Egyes esetekben a szervezet halál előtti kimerültsége miatt szinte azonnal jelentkezik, különben egy és másfél óra kell hozzá. Erekció után vörös foltok a pénisz fején az izomsejtek energiatermelő folyamatainak leállásáról van szó, amikor is az izomrostok az extrakció-kontrakció egy fázisában ATP hiányában megrekednek.
A hideg környezet késlelteti a hullamerevség kialakulását. Beivódásos hullafoltok Livores ex imbibitione : A megalvadó vér néhány óra múlva elkezd lebomlani, az érfalak áteresztővé válnak és hemoglobin-lebontási termékek jutnak az extravasalis térbe, megfestve azt. A foltra rámetszve azt tapasztaljuk, hogy vérömlennyel ellentétben a terület egésze beivódást mutat, de nem málnazselé-szerű az állaga, valamint látható az eredeti szöveti szerkezet.
Ha a hullafoltok kialakulásának idején mozgatják a beteget, a hullafoltok "vándorolhatnak", ennek igazságügyi vonzata van. Az imbibitiós hullafoltok már késői hullajelek, tehát már rothadási folyamatok előjeleként foghatóak fel.
Hullajelenségek
Ezek nem vándorolnak a hulla mozgatásával, beléjük metszve azokból vér nem távozik, ellentétben a süllyedéses hullafoltokkal. Süllyedéses hullafoltok Livores mortuales : A vérkeringés leálltát követően a vér a gravitációnak engedelmeskedve a test legmélyebben fekvő rétegeibe süllyed. Esetenként élő személyeken is megfigyelhető hosszas fekvés erekció után vörös foltok a pénisz fején.
A holttest lehűlése Algor mortis : Természetes hullajelenségek egyike. A holttest a halál után nem sokkal felveszi a környezete hőmérsékletét. Kísérletek bizonyítják, hogy a halál után általában még emelkedik a hőmérséklet, majd utána óránként 1,6 Celsius-fokkal csökken. A gyermekek teteme is hamarabb hűl ki. Libabőr Cutis anserina : A szőrszálakat mozgató idióta és péniszes nők musculi arrectores pili hullamerevsége okozza.
Hullai önemésztődés autodigestio postmortalis : A halál után már mintegy 4 perccel megindul a tetem bomlása. Ez sejtszinten megy végbe, a folyamatot autolysisnek, vagy necrobiosisnak nevezzük. A sejtek elkezdik magukat saját enzimeikkel felbontani. Így a gyomor nyálkahártyája is felbomlik, gyakran látható a mellkasban gyomortartalom is. A folyamatot automalacia acida postmortalisnak nevezzük.
Aki ezeket látja a péniszén, siessen az orvoshoz!
A nyelőcső is gyakran szenved postmortalis önemésztődés következtében sérüléseket. A halál után a test pH-ja eltolódik savas irányba. Hullai véralvadék cruor postmortalis : A halál után a vér alvadásnak indul a nagyobb erekben a kiserekben a vér sosem alvad meg. Két típusa van a postmortalis véralvadéknak: a vörös és sárga hullai véralvadék.
A vörös alvadék általában a szívben, a musculi pectinati környékén szokott előfordulni. A kettő közötti különbség: a sárga véralvadék általában elhalt leukocytátlymphocytát tartalmaz, míg a vörös alvadékban elpusztult erythrocyták vannak. Jellemző rájuk, hogy az érfalhoz tapadnak.
Kérdezz-felelek élőben 18 Barnai Robertóval (biologika, ujmedicina)
Késői jelek[ szerkesztés ] A késői hullajelenségek észlelése esetén a halál megállapítása nem kérdéses. Hullai önemésztődés autodigestio : Az élő szervezetben a lebontási és felépítési folyamatok egyensúlyt tartanak fent, ennek szabályozása a halál után megszűnik, a folyamatok a bontás irányába tolódnak el.
Legelőször azokban a szervekben kezdődik meg az önemésztődés, melyek egyébként is igen agresszív lebontó enzimeket termelnek, így például a gyomorban és a hasnyálmirigyben. Később a sejtek pusztulásával további enzimek szabadulnak ki a szövetek közé, az egész testre kiterjed a folyamat.
Ezzel párhuzamosan az immunrendszer működésének leállása miatt a szervezetben élő mikroorganizmusok főleg baktériumok is elkezdik a szövetek bontását. Természetes körülmények között mumifikálódott egyiptomi múmia Nagada II i. Ez a legszembetűnőbb a tetem szeménkülönösen, ha a halál után nyitva maradnak. Hullaviaszos átalakulás adipocere : A testben található zsírt a különböző lipáz enzimek elkezdik bontani, glicerin és szabad zsírsavak keletkeznek.
Amennyiben a tetem magas alkáli-földfémekben gazdag talajba kerül, akkor a talajban található ionok a szabad zsírsavakkal szappant képeznek, a test viaszra emlékeztető lesz és sokáig fennmaradhat. Mumifikáció: Mumifikációhoz a tetem kiszáradása és a tetemet bontó baktériumok csökkent működése együttesen vezet. Utóbbit okozhatja a túl száraz sivatagi múmiáka túl hideg, jégmúmia vagy az erősen oxigénhiányos környezet.
Hullafoltok Livores mortuales erekció után vörös foltok a pénisz fején szerkesztés ] Rendesen a halál után néhány óra múlva figyelhetőek meg a test alsóbb részén, a nyomásnak ki nem tett területeken, kivéve azokon a helyeken, ahol a bőr akár a holttest helyzete miatt, akár a ruházat, vagy a kötelékek által nyomást szenvedett, vagy redőképződésnél erősen megfeszül. A holttest fekvésének megfelelően leggyakrabban a háton, a végtagok hátulsó részén fordulnak ezek elő. Hol halvány vagy sötétvörös, gyakran szederjesvörös, babnyi, tallérnyi, kerek vagy rendetlen alakú foltokat képeznek.
Gyakran összefolynak, vagy az elszínesedés a holttestnek egyéb részeire egyenletesen kiterjed.
Szeretkezés után a fitymán apró piros pöttyök jelentek meg
A hullafoltok elhelyezkedése a test helyzete szerint különböző, így pl. E szerint a hullafoltok elhelyezkedéséből azon helyzetre lehet következtetni, amelyet a test a halál után elfoglalt, csakhogy tudni kell, hogy azok a test helyzetének megváltozása esetén más helyeken ismét létrejöhetnek, a meglévők pedig, ha az illető testrész az új helyzetváltozás miatt magasabban fekvő helyet foglal el, egészen eltűnhetnek, mégpedig mindaddig, míg a kezdődő bomlás folytán a szövetek be nem ivódnak véres savóval.
A hullafoltok vándorlásának helyzetét meg lehet határozni, vagyis ha a holttestet elmozdították, azt a hullafoltok helyzetéből meg tudjuk állapítani, ugyanis a hullafoltok vándorlása miatt pontszerű bevérzések keletkezhetnek. Kísérletek igazolják, hogy ha a hullát a halál után 3 órával mozdították el, megfigyelhetőek ezek a jelenségek, ennél hamarabbi mozgatásnak viszont nyoma nem marad.
A hullafoltok kialakulásának gyorsasága, színük teltsége részint a vér mennyiségétől, részint annak folyékony voltától függ. Az előbbire nézve sötétebb színű hullafoltokat találunk olyanoknál, akik vérveszteséggel össze nem kötött hirtelen halállal múltak ki, mint azoknál akik elvérzés, vagy hosszas kimerítő betegség következtében haltak el.
Az utóbbi esetében úgy színre, mint terjedelemre nézve kifejezettebb hullafoltokat kapunk azoknál, akik egy vagy más ok következtében fulladás folytán múlnak ki. Feltűnően élénkpiros és ennélfogva kórjelzésű értékkel bíró hullafoltokat találunk szén-monoxid-mérgezésnél, mely a CO-haemoglobin élénkpiros színében leli magyarázatát. De ha a vér eredetileg a vénás vér sötét színével bírt is, külső körülmények behatása folytán a hullafoltok élénkpiros színűek lehetnek, amint előfordul ez olyan hulláknál is, melyek bizonyos ideig vízben feküdtek, vagy meg voltak fagyva.
Vízbefúlás esetén a bőrt átitató víz a levegőből elnyelt oxigént a hullafoltokat képező vérnek átadja, s ezáltal azt élénkpirosra erekció után vörös foltok a pénisz fején, ezért ilyen a vízihullák színe.
Megfagyásnál, mely akár intravitam, akár postmortem, szintén hasonló színt mutatnak. Hofmann idevágó kísérletei azon eredményre vezettek, hogy nem a hideg közvetlen behatása, hanem az emiatt a test felületén létrejött lecsapódás - mely egyrészt a felhámot felpuhítja, másrészt elnyelt oxigénjét a vérnek átadja - okozza ilyen esetekben az élénkpiros színt. A hullafoltok könnyen felcserélhetők a hyperaemia által feltételezett foltokkal, különösen vénás bővérűséggel, cianózissal, sőt utóbbihoz teljesen hasonlók és a halálfoltok csakis fekvésük és kiterjedésük által, továbbá a súlyviszonyoknak megfelelően fokozódó sötétebb színük által különböztethetők meg.
Igazságügyi orvostani szempontból kiemelt fontossággal bírnak a hullafoltok azon okból, hogy a véraláfutással, tehát az élőn történt erőszakos behatás nyomával téveszthetők össze. Egy idevonatkozó érdekes esetet közölt Casper, melyben a boncolók egy meggyilkolt egyén felső és alsó végtagjain véraláfutásokat véltek találni, azokba azonban nem metszettek bele. Végül kiderült, hogy a véleményezett véraláfutások, hullafoltok voltak. A véraláfutások a hullafoltokhoz néha igen hasonlítanak, s azoktól egyszeri megtekintés által meg nem különböztethetők.
Csak a foltok bemetszésével nyerhetünk bizonyosságot.
A hullafoltok, ha a vérerekben maradt vér egyszerű süllyedése folytán jönnek létre nyomásra eltüntethetők, bemetszésnél a szöveteket halványnak találjuk, s csupán az átmetszett erekből ürül ki kevés vér, mely vízsugárral könnyen kimosható. Ez a süllyedéses hullafoltokra livores hypostatica jellemző. Ha ezek a foltok már a vérfesték átszűrődése miatt elszínesedtek, nyomásra nem tűnnek el, a holttest mozgatásával nem változtatják a helyüket, bemetszve a szövetek közül nem mosható ki, akkor beivódásos hullafoltokról livores ex imbibitione beszélünk.
Ez azonban már rothadási jelenség.
Dr. Török Alexander
Vérömlések a halál után is jöhetnek létre oly módon, midőn a hajszálerek megrepednek a süllyedő vér nyomása miatt. Ezek apró gombostűfejnyi ecchymozisokat képeznek. Belső vérsüllyedések[ szerkesztés ] A legkülönbözőbb szervekben jöhetnek létre belső vérsüllyedések, minthogy itt is a folyékony vér a verőerekből és a hajszálerekből a vénákba folyik és egyfelől a súly szerint az alantabb fekvő helyekre hyperaemia hypostaticamásfelől a szövetek saját nyomása szerint a feszesen szőtt részekből a lazább részekbe és az egymáshoz szorult és nyomott helyekből olyanokba szivárog, melyek kisebb vagy semmi nyomásnak nincsenek kitéve hyperaemia compressionalis.
A belső vérsüllyedés elhelyezkedése szintén a holttest helyzetétől függ. A halottak rendes helyzetét, a háton fekvést tartva szem előtt, a belső vérsüllyedés fontosabbjai, mint amelyek kóros elváltozással könnyen észrevehetők a következők: vérsüllyedés a fejbőr hátsó részén, a pia mater hátsó részén, a dura mater haránt sinusában, a nuchalis izomzat és pedig annál kifejezettebbek, minél kedvezőbbek voltak erre a viszonyok a vér mennyisége és minősége tekintetében.
A nyakon a torok, a nyelőcső hátulsó falán és a gerincoszlopfekvő kötőszövetében nagyfokú vénás bővérűség látható és a nyelőcső hátulsó falának részeiben, ahol vénás belövelltséget mutat, mely annál inkább szembeötlőbb, mert a gége sokkal halványabb szerkezetet mutat.
A tüdők hátsó részén a vérsüllyedés rendszerint erekció után vörös foltok a pénisz fején. Ezen tüdőrészletek tömöttebbek, sötétvörösek, vértartalomban gazdagabbak, ellenben levegőtartalmuk kevés, így különböztethetőek meg pl. A hasűri szervek közül főleg a gyomor hátsó fala, a bélnek az alsóbb részei és a vesék mutatnak vérsüllyedést.
A gyomorra és bélre nézve ezen vérsüllyedés okozta bővérűség összetévesztése patológiás folyamatokkal alig lehetséges.
A gerincvelő és burkainak mi legyen egy normális merevedés bővérűsége azok lobjának felvetésére adhat okot, annál is inkább, mert a gerinccsatorna megnyitása igazságügyi boncolás során viszonylag ritka, erekció után vörös foltok a pénisz fején a süllyedés kevésbé lehet ismert.
Még inkább megzavarhatják a süllyedési tünetek a kevésbé gyakorlott boncolót azon esetekben, ha a holttest szokatlan helyzetben volt, hason feküdt, állt, vagy csüngött, mert ilyenkor a belső vérsüllyedések is szokatlan helyzetben vannak. Akasztottaknál a belső vérsüllyedés főleg az alsóbb testrészeken, szerveken vannak, a lecsüngő bélkacsok fölötti terület bővérűbb szokott lenni, a medenceűr véna-fonatai is vérrel duzzadtak szoktak lenni, a nemi szervek is duzzadtak, szederjesek, e tüneteket régebben az akasztási halálra jellegzetesnek vélték, holott bármely megfulladt halotton mesterségesen létrehozhatók, ha azt hosszasan csüngő helyzetben tarjuk.
A tetem kihűlése algor mortis [ szerkesztés ] A fiziológiás testhőmérséklet rendesen már a halál beálltával alábbszáll és utána perc múlva rohamosan csökkenni kezd, de mégis sokáig tart a test teljes kihűlése, mivel a bőr rossz és köztakaró annál rosszabb hővezető, minél hájdúsabb a kötőszövet.
Kövér egyének holtteste a halál után hosszú idő múlva óra múlva is olyan meleg lehet, mint sovány egyéné óra múlva, Johann Ludwig Casper és Carl Liman szerint a holttest az esetek többségében óra múlva a halál után a tapintásnál hidegnek mutatkozik, de termométeres mérések szerint átlag csak 23 óra múlva hűl ki teljesen. Kolerában a halál után 6 óra múlva a májban Gyermektetem hamarabb hűl ki, mint a felnőtté, a táplálkozás azonban itt is befolyással bír.
Az individuális erekció után vörös foltok a pénisz fején kívül jelentős befolyással bírnak a holttestek gyorsabb, vagy lassabb kihűlésére az évszakok, illetve a környező közeg hőmérséklete, s más esetleges körülmények, nevezetesen a halott ruházata, vagy azok betakart volta mind kihatással vannak a kihűlésre.
Miután a víz hőmérséklete nyáron is alacsonyabb, mint a környezet hőfoka, ebből magyarázható a test gyors kihűlése a vízben, ezért érezzük a vízi halottat rendesen hűvösebbnek, mint a szárazföldi hullát.
Végre figyelembe veendő a halál oka is, amennyiben bizonyos betegségeknél tetanuszheveny fertőzés a testhőmérséklet emelkedése észlelhető a halál után az izomkontrakció miatt. Az erőszakos halálnemekben a fulladásra és a gerincvelő megsérülésére nézve vannak hasonló észlelések.
Casper—Liman fulladásban elhaltaknál figyelt miért nem esik erekció után hasonló jelenséget. Teljes kihűléskor a holttest hőmérséklete a környező levegő hőfokánál alacsonyabbra süllyed a felületén lévő párolgás miatt, ezért olyan hideg tapintatú a holttest. Hullamerevség rigor mortis [ szerkesztés ] Az izomzat közvetlenül a halál után többnyire teljesen elernyed, mely elernyedés collapsus mortualis még nagyobb, mint amilyen az élőn teljes tétlenségben, mély álomban, vagy akár ájulásnál is észlelhető, mert nemcsak az animális, hanem a vegetatív izmok tónusa is tökéletesen megszűnik, az izmokkal ellátott részek rugalmassága elvész és a test helyzete úgyszólván már csak a súlyviszonyoktól függ.
A záróizmok elernyednek, az oda fekvő lágyrészek ellapulnak és a tetem áthelyezésekkor a nyomott helyen a benyomás sokáig látszik, a fölemelt bőrredő csak lassan simul el. Mindamellett az elernyedt izmok mechanikai, vegyületi és fizikai ingerekre még egy ideig összehúzódnak, s ezen ideig fél, de akár óráig is eltart, sőt bizonyos viszonyok között talán tovább is, míg végre sem elektro-muscularis, sem idio-muscularis összehúzódás nem idézhető elő. Bizonyos idő múlva a halál után az izmok kissé megrövidülnek, megvastagodnak és megkeményednek, mint összehúzódáskor, sokszor annyira hogy a test egészen merev és erekció után vörös foltok a pénisz fején lesz.
Navigációs menü
A lecsüngő állkapocs fölhúzódik, az arc az élőhöz hasonló határozott arckifejezést nyer a végtagok megfeszülnek, néha gyengén behajolnak. A hullamerevség oka még ma sincs erekció után vörös foltok a pénisz fején.
Egyes magyarázatok szerint a központi idegrendszerből kiinduló subminimalis ingerek játszanak szerepet a hullamerevség kialakulásában, hatásukra acetilkolin szabadul fel. A postmortalisan széteső ATP gátolja a kolineszteráz működését, az acetilkolin pedig contrahálja az izmokat. Az általánosan elfogadott nézet Brücke szerint az, miszerint az izomfehérjék, az actin és myosin tejsavképződés mellett megalvadnak. Ezalatt az izmok rövidebbek és tömöttebbek lesznek.
A merevség megszűnését pedig annak tulajdonítják, hogy a rothadásnál fejlődő ammóniakális bomlási termékek a savat közömbösítik, mire a myosin megint feloldódik. De többféle tapasztalat ellene szól ezen egyszerű teóriának. A rigor támadására nézve Astaschewsky szerint a meredt izom savi hatása nem, mint hitték a tejsavtól, hanem a savanyú foszforsavas kálitól ered, mely a halál utáni autolysis miatti kémhatásváltozás miatt van.
Werther azt állítja, hogy a halálmeredt, valamint a kimerült élő izomban tejsav képződik és a glycogen fogy. Paltauf kísérletei szerint kámfor, aethyltheobromid, Rhodan-sókkal történt mérgezése következtében elhalt erekció után vörös foltok a pénisz fején még teljesen és erősen meredt absztinencia után rossz merevedés is alos hatású maradt és ha ilyen anyagokkal megmérgezett állatoknál a gerincvelő át lett vágva, akkor a felső testrészek gyorsan merevedő izmaiban alos reakció észlelhető, míg a lassabban merevedő hátsó testrészekben savi reakciót kapunk egészen a rothadásos alkalesentiáig.
Másfelől a rigor születésére nézve ugyancsak Paltauf említett kísérleteinél azt találta, hogy az elülső testrész alkális izomzata a meredtség szűntével neutrális vagy gyengén savivá vált s csak utólag következett be a rothadásos alkalesentia és általánosan ismert tény, hogy néha a hullamerevség még erősen puffadt és zöldesen elszínesedett hullán is megtalálható. Mégis valószínű, hogy a rothadásos bomlás valami eddig ismeretlen módon hozza létre az oldódást, mert a rothadás gátlása által pl.
A hullamerevség a legszembetűnőbb a csontvázizomzaton, de a simaizomzatban is kialakul.
Merevedési csalán hullamerevség legelőször a szívizomzatban alakul ki, mely kb. Majd az állkapocs, tarkó és nyakizmaiban áll be, innen áttér a mellkasra, a hasra, a fölső és alsó végtagokra, ugyanezen rendben tűnik el ismét, legtovább a lábtőízületben szokott megmaradni. Kialakulásának időbeli megjelenését a Nysten-szabály mondja ki. A nevezett szabályosság, továbbá azon tapasztalat, hogy az idegek szétroncsolása után a merevség csekélyebb, némelyeket arra indított, hogy a Brücke-féle magyarázattal szemben azt vegyék föl, hogy a hullamerevség a rendes összehúzódással azonos, az elhaló izom még egyszer erősen összehúzódik s ez sokáig így marad, ez a nézet azonban még nincs kellően tisztázva.
