Szolgáltatások
programok
2018. július
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2009. 04. 15. szerda
Az Intézet története

 

Tanfolyamok

A Szemináriumban folyó továbbképzés gerincét a tanfolyamok alkották. Ezek között művelődéspolitikai jelentőségű volt a kezdő tanítók állandó tanfolyama. Ezt az egyéves tanfolyamot minden olyan kezdő tanítónak el kellett végezni, aki a főváros szolgálatába kívánt lépni. Ezt az alkalmazás előfeltételének tekintették. Ezzel az “utánképzéssel” a főváros egy évvel megfejelte az akkor négy-, majd később ötéves középfokú tanítóképzést. A tanfolyamra a felvételt kérni kellett. Az első évben hatvan hallgatót vettek fel. A felvettek száma igazodott a főváros iskoláinak munkaerő igényéhez. A felvétel lényegét tekintve előalkalmazás volt, mert a hallgatók ösztöndíjat kaptak. Ennek összege változott ugyan, de nagyjából megegyezett az akkori kezdő – helyettes – tanítói fizetéssel. A tanfolyami felvételnek különösen abban az időben volt egzisztenciális jelentősége, mikor az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak voltak. 1941-ig 1568-an végezték el a tanfolyamot. Ez a kötelező továbbképzési forma a második világháborút követően megszűnt. A tanfolyam tematikája a szükséglettől függően kisebb-nagyobb mértékben változott, de jellegét tekintve mindvégig megtartotta eredeti funkcióját, amire Bárczy István megnyitó beszédében utalt. A hallgatók heti 30-35 órát töltöttek a Szemináriumban. Ebből heti tíz órát hospitáltak a gyakorlóiskolában úgy, hogy mindegyik osztályban legalább egy hétig látogattak. A tanév második felében azután maguk is tanítottak egy hetet, amit azután “vizsga tanítással” fejeztek be. Ezen részt vett a Szeminárium és a gyakorlóiskola igazgatója. A fennmaradó húsz-huszonöt órában hallgattak filozófiát, gyermeklélektant, pedagógiát, művelődéstörténetet, iskola-egészségtant, megismerkedtek a főváros történetével, földrajzával, közigazgatásával, egyszóval mindazzal, amit egy jól képzett fővárosi tanítónak ismernie kellett. Feldolgozták az iskolai kézimunka tanítás gyakorlati anyagát, a heti egy rajz órán segítségét kaptak a magyarázó és illusztráló rajzok készítéséhez

A már működő pedagógusoknak meghirdetett tudományos előadások tematikája felölelte mindazt, ami az akkori korszerű általános- és szakműveltség része volt. Előadói a kor tudományos életének elismert szaktekintélyei voltak: Ranschburg Pál, Fináczy Ernő, Imre Sándor, Nagy László, Lyka Károly, Simonyi Zsigmond, Riedl Frigyes, Cholnoky Jenő, Mágocsy-Dietz Sándor, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük.

Az idegen nyelvi tanfolyamok célja az volt, hogy a főváros pedagógusai lehetőséget nyerjenek nyelvtudás megszerzésére, ill. továbbfejlesztésére.

A technikai és művészeti tanfolyamok közül a kézimunka volt a legnépszerűbb. Az akkori tantervben erősen érződött a munkaiskola eszméje, elsősorban annak is a német Kerschensteiner által képviselt irányzata.

Az intézmény történetének első három évtizedét áttekintve elmondhatjuk, hogy az ígéretes, lendületes kezdést megtörte az első világháború négy éve, amikor az épületet hadi kórház céljára is igénybe vették. A Tanácsköztársaság rövid időszaka, majd az azt követő ellenforradalmi periódus sem hagyta érintetlenül a Szeminárium működését. Azonban a húszas évek közepétől bekövetkezett konszolidáció eredményeként újból kibontakozott az alapításkor meghirdetett szellemiség, és kitűnő szakmai műhely alakult ki, melynek hatása nemcsak a főváros határain belül, hanem országos szinten is érvényesült.

 

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés