Szolgáltatások
programok
2020. április
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2012. 01. 31. kedd
100 éves a főváros pedagógiai intézete

Századik születésnapját ünnepli február 1-jén Intézetünk: 1912-ben ezen a napon nyitotta meg jogelődjét, a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot Bárczy István, a főváros polgármestere. A centenárium alkalmából rövid összeállítással emlékezünk a kezdetekre és a tíz évtizedre.

 

style2


A Bárczy program

 

A XIX. század utolsó negyedétől kezdődően évtizedek alatt világvárossá fejlődött Budapest. Az ipar, a gazdasági élet fejlődése elodázhatatlan szükségletté tette a közoktatás fejlesztését is. E munkának Bárczy István volt a szellemi vezére kezdetben mint közoktatásügyi tanácsnok, majd mint a főváros polgármestere. Bárczy világosan látta, hogy a közoktatás fejlesztését az alapoknál kell kezdeni.

 

Programja szerint a legfontosabb teendők:

  • az iskolahálózat fejlesztése,
  • a főváros sajátosságait figyelembe vevő helyi tanterv megalkotása és
  • a budapesti pedagógusok – elsősorban a tanítók – szakmai, pedagógiai és pszichológiai kultúrájának emelése.

 

Az iskolaépítési program keretében többek között olyan, a maguk korában szinte palotának tekinthető iskolák épültek, mint amilyenben a mai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium működik, vagy a Mester utcában, ill. a XIII. kerületi Dózsa György út és a Lehel út sarkán álló iskola. Ezeket az iskolákat a kor legkiválóbb építészei tervezték. Többségüket a város akkori peremére építették, hogy csökkentsék a belső zsúfoltságot.

 

A korszerű tananyagot az alapos, a kor haladó pedagógiai-pszichológiai eredményeit hasznosító tanterv jelentette. Bárczy már 1904-ben – egy évvel az elemi iskolák állami tantervének megjelenése előtt – kiadta gyakorlati kipróbálásra a főváros helyi tantervének tervezetét, amely azután a tanításban szerzett tapasztalatok, a tanítóság véleménye alapján 1913-ban lépett életbe. Ennek a helyi tantervnek általános pedagógiai és szakmódszertani útmutatásokat tartalmazó része sok tekintetben ma is időtálló: a nevelőtestületek jogosultsága, a nevelőtestületi egység, a módszertani szabadság, az iskola nyitottsága stb.

 

Az iskolai nevelés kulcsfigurája a pedagógus. Jól képzett pedagógus nélkül nincs eredményes iskolai nevelés. Budapest oktatásügyének irányítói nem tartották kielégítőnek az akkori, négy évfolyamos középfokú tanítóképzést. Keresték mind a képzés színvonalemelésének, mind a már működő tanítók továbbképzésének lehetőségeit. Bárczy javaslatára a főváros érettségire épülő tanítóképző létesítését kérte az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. Ez az intézmény vállalta volna a már működő tanítók továbbképzését is. A minisztérium a tanítóképző létesítéséhez nem járult hozzá, a tanítók továbbképzésének megoldását viszont a fővárosra bízta. A továbbképzés szervezeti és tartalmi kidolgozására Bárczy dr.Weszely Ödön tanulmányi felügyelőt kérte fel.

 

Ebben az időben Európában már működött néhány pedagógus-továbbképző intézmény. Weszely gondosan tanulmányozta ezek szervezetét, tevékenységük tartalmi elemeit. Olyan intézmény kialakítására törekedett, amely a kezdő tanítót bevezeti az iskolai munkába, megszünteti képzettségének hiányosságait, alkalmassá teszi hivatásának magas szintű gyakorlására, a már működő pedagógusnak pedig lehetőséget ad szakmai-pedagógiai műveltsége gyarapítására.

 

Weszely tervezetét a főváros közgyűlése elfogadta, és Bárczy István 1912. február 1-jén a VIII. kerületi Mária Terézia – ma Horváth Mihály – téri iskola épületében megnyitotta a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot.
Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Szemináriumban “megismerheti a kezdő tanító a fővárosi iskolát a maga valóságában, annak tényleges gyakorlatát, elméleti alapját és ideális követelményeit. Kiegészítheti tudását azzal, amit neki a képző nem nyújtott, mert részben a tárgyak nagy zsúfoltsága miatt, részben a képzőbe járó tanulók kora miatt nem is nyújthatott.”

 

Az intézmény első igazgatója a szervezetét, koncepcióját kialakító Weszely Ödön lett.
A továbbképzést szakterületük kiemelkedő képviselői végezték.
A Szeminárium feladatai közé tartozott tudományos előadások és tanfolyamok szervezése (technikai, művészeti, idegen nyelvi és kezdő tanítók számára), s az intézményen belül pedagógiai, lélektani és fizikai laboratórium működtetése, továbbá pedagógiai könyvtár és pedagógiai múzeum is helyet kapott.
A Szemináriumban folyó továbbképzés gerincét a tanfolyamok alkották. Ezek között művelődéspolitikai jelentőségű volt a kezdő tanítók állandó tanfolyama. Ezt az egyéves tanfolyamot minden olyan kezdő tanítónak el kellett végezni, aki a főváros szolgálatába kívánt lépni, az alkalmazás előfeltételének tekintették.

 

Az 1912. február 1-jén megnyitott Pedagógiai Szeminárium egy nagyvonalú várospolitikai koncepció részeként jött létre. A Bárczy István által megálmodott „házat” az eltelt tíz évtized alatt számos társadalmi, eszmei és szakmai áramlat, gazdasági küzdelem edzette, többször változott az intézmény neve, feladatrendszere, működési feltételei is.
Egy lendületes, eredményekben gazdag korszaknak vetett véget az Intézet fennállásának 50. évében egy – a felsőoktatásra vonatkozó - kormányrendelet, mely 1962. augusztus 31-i hatállyal az Intézetet feloszlatta. A rendelet ugyanis kimondta, hogy felsőoktatási intézményt csak országos főhatóságok tarthatnak fenn. Mivel a Szeminárium egyetlen olyan intézmény volt, melynek fenntartója regionális szerv – Budapest Főváros Tanácsa -, fel kellett oszlania, és helyiségeit át kellett adnia a felsőoktatásnak.

 


Újrakezdés

 

A fővárosi oktatásirányítás a Szeminárium feloszlatásával nehéz helyzetbe került. Olyan időszakban kellett továbbra is gondoskodnia a pedagógusok továbbképzéséről, amikor új tanterv, új tankönyvek kerültek bevezetésre. A problémát úgy oldották meg, hogy a Fővárosi Tanács oktatási osztálya egyik csoportjaként a megszűnt intézmény megmaradó dolgozóiból - 18 vezető szakfelügyelővel és 8 adminisztratív, valamint technikai dolgozóval - létrehozták a szakfelügyeleti és továbbképzési csoportot.
Három év múlva egy átszervezéssel ismét az intézmény hatáskörébe került az általános- és középiskolai szakfelügyelet irányítása, 1969. január 1-jétől pedig az intézmény Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézet névvel működött tovább. Az újból "intézetté" váláskor egy tanulmányi és szervezési, valamint egy oktatástechnikai csoporttal bővült, mely film- és diatárral egészült ki.

 

Az 1972. évet Fővárosi Pedagógiai Intézet néven kezdte meg az intézmény. A névváltozást valójában az indokolta, hogy azok a szerteágazó feladatok, funkciók, melyet az intézmény a főváros oktatásügyi irányításában az utolsó években betöltött, nem fejeződtek ki nevében. A névváltozás mögött azonban feladatbővülés és bizonyos szervezeti módosulás is meghúzódott. Szervezetileg az Intézet két osztályra – továbbképzési, valamint közoktatási – oszlott. A továbbképzési osztály feladatköre megegyezett a korábbiakkal. A közoktatási osztályhoz tartozott a felügyelet, a nem tantárgyi vezető-szakfelügyelők – napközi otthon, gyógypedagógia, zeneoktatás, nevelésszociológia, nevelési tanácsadók - tevékenységének irányítása.
A legnagyobb változás a felügyeleti munka területén következett be. A főváros alsó- és középfokú oktatási intézményei szakfelügyeletének irányítását eddig is az Intézet látta el, ez a feladat bővült ki az általános felügyelet irányításával.

 

Az Intézet 2008. szeptember 1-jén egykori igazgatója, Mérei Ferenc nevét vette fel, akinek emlékére szobrot is állítottak a Vas utcai épület belső udvarában.
Weszely Ödön, az első igazgató pedig az Intézet művészeti galériájának (Weszely Galéria) lett névadója, ahol művésztanárok és a fővárosi iskolák mutatták be alkotásaikat 2011-ig. A tárlatok már csak az internetes portálon tekinthetők meg, a galériának helyet adó épületrész kikerült az Intézet kezeléséből. 

 

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet jelenlegi igazgatója Sárik Zoltán, aki 2007. december 1-jén egy korszerű, nyitott, dinamikus intézet létrehozásának szándékával folytatta az alapítók által megfogalmazott pedagógiai program és törekvés megvalósítását, a fővárosi pedagóguskollégák munkájának segítését.


Az elsősorban továbbképzéssel, szaktanácsadással, pályaválasztási tanácsadással, versenyszervezéssel, a sajátos nevelési igényű gyerekek pedagógiájával foglalkozó, nagy múltú intézmény ismét komoly átalakulás előtt áll; feladatrendszerének és működési feltételeinek változása jelenleg  is zajlik az új törvényi szabályozások nyomán.

 


Az áttekintést Végh Györgyi készítette,
dr. Hunyadi Zoltán részletes történeti összefoglalója alapján.

 

Bárczy_István

Bárczy István

 Bárczy István beszéde a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium átadásán, 1912-ben:

Weszely Ödön

Weszely Ödön

Bárczy István beszéde 1. oldal

Bárczy István beszéde 2. oldal

Bárczy István beszéde 3. oldal

 

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés