Szolgáltatások
programok
2019. szeptember
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Filozófia, etika
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2014. 04. 15. kedd
A tanári kérdéskultúra

A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme. De szinte minden oktatási módszerben, még a magyarázat, elbeszélés és az előadás módszereiben is van helye. A jól irányított tanórán is természetes jelenség a kérdezés.

A kérdezés a pedagógus kommunikációjának egyik formája és ösztönzője. A megismerés folyamatára a kérdés-válasz szerkezet jellemző, hiszen minden megszerzett tudás újabb kérdéseket vet fel, amely újabb válaszokra vár.

A válaszok és a kérdések egyre konkrétabban lesznek, egymást fejlesztik. A kérdés mindig átmenetet jelent az ismert és az ismeretlen között. A megfelelő előzetes ismeretek nélkül a kérdés megoldhatatlan a tanulók számára, és nincs értelme olyan kérdéseknek, amelyek megválaszolása nem kíván értelmi erőfeszítést, és nem hoz valami újat.

A tanári kérdések fajtái, a gondolkodtató kérdések: 1. Problémamegoldó kérdések: problémafelvető; módosítást igénylő; megoldási javaslatra irányuló; kritikát követelő; kételkedést ébresztő. 2. Pszichológiai művelettel kapcsolatos kérdések: analizáló és szintetizáló; összehasonlítást igénylő; általánosításra és elvonatkoztatásra irányuló; viszonyításra irányuló; variálásra irányuló; kiegészítésre irányuló. 3. Logikai művelettel kapcsolatos kérdések: meghatározásra irányuló; felosztásra irányuló; rendszerezést követelő; következtetésre irányuló; összefüggés. 4. Komplex kérdések: probléma és pszichológiai műveletet igénylő; probléma és logikai műveletet kívánó; probléma, pszichológiai és logikai műveletre irányuló kérdés; teljes műveletsort igénylő (megoldási algoritmust igénylő).

Nem gondolkodtató kérdések: 5. Tartalmi kérdések: ténymegállapító; adat megállapításra irányuló; tulajdonság megállapítást igénylő; speciális tantárgyi; felesleges; érzelmi mozzanatra utaló. 6. Egyéb kérdések: szervezési; nevelési; személyes; keret; be nem sorolható.

A kérdés minősége akkor lesz gondolkodtató, ha megfelel a következő elvárásoknak: A kérdésnek úgy kell a tananyag tartalmára irányulni, hogy az ismereteket kérdések alakjában öltöztetett problémákban kapják meg és feladatmegoldások sorozatában dolgozzák fel a tanulók. A tanár kérdéseit oly módon tegye fel, hogy azok segítsék a tanulók problémamegoldó gondolkodásnak kialakulását. A tanár kérdései akkor gondolkodtatnak, ha nemcsak a feladatmegoldásának megfelelő probléma-megoldási gondolatmenetnek felelnek meg, hanem egyúttal megkövetelik a gondolkodási műveletek tervszerű elvégzését és ezek automatizálását. A tanár kérdéseinek ki kell terjednie a gondolkodás módszeres eljárásainak gyakorlására. A tanári kérdéseknek úgy kell vezetnie a tanulók megismerési tevékenységét, hogy alkalmat adjanak szabályos logikai formák, struktúrák létrehozására, és szerzett ismereteiket ezekben szabatosan fejezzék ki. A nyelvi és logikai helyességre ügyelni kell. A tanári kérdések akkor gondolkodtatóak, ha a problémamegoldás gondolatmenetét, a gondolkodás „jó tulajdonságait”, a gondolkodás műveleteit, logikai és nyelvi szerkezetét, a gondolkodás lélektani ismeretek kialakításának elsajátítása által értelmezik, tudatosítják a tanulókban.

A kritikai gondolkodás fejlesztésének is igen hatásos eszköze lehet a kérdésfeltevés. A kritikai gondolkodás fejlesztéséhez a kritikai kérdésfeltevést tanítjuk meg, ami egyúttal a viták alapja. A tanárok által feltett kérdések teremtik meg az óra alaphangulatát. Ezek a kérdések határozzák meg, mit tekintünk a legfőbb értéknek. A terméketlen, rossz kérdés érintetlenül hagyja a gondolkodást.

A többfolyamatú kérdezésben fontos, hogy minden diákot részvételre ösztönözzünk. Ennek érdekében a tanár szólítsa meg a zárkózottabb diákokat. A feltett kérdések után adjunk időt a válaszok átgondolására

I. Tanóra elemzése

Intézmény neve: Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.)
Tantárgy neve: Etika
Osztály: 7.C
Létszám: 26 fő
Az óra tananyaga: A boldogság
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra

A megtekintett órán a tanári kérdések nagy része gondolkodásra késztette a gyerekeket, ami a tanóra jellegéből is adódott. Egyrészt az új ismereteket /boldogság/ a tanulók meglévő ismereteire próbálta építeni a Tanárnő, illetve a kíváncsiságukat és érdeklődésüket akarta felkelteni a téma iránt.

Az óra elején elhangzó kérdések még a tanóra szervezésével voltak kapcsolatosak: „Van-e hiányzó?”; Mindenki elkészítette-e a házi feladatát?”; „Miért fontos, hogy legyen házi feladatod és rendbe legyen a füzeted?”. Ezek nem a gondolkodásra irányuló kérdések, de fontos részei a tanár-diák kapcsolatnak. A feltett kérdések hangsúlya, megfogalmazása megalapozhatja az egész óra hangulatát.

A tanóra kezdetén a kérdések nagy része még az ismeretek ellenőrzését szolgálta, tanultakat az új tananyaghoz akarta kapcsolni: „Mi az öröm és a boldogság közötti különbség?”(Előző órán az „öröm” volt a téma.). A fogalmak közös megbeszélését követően került sor az új anyag felvezetésére: „Hogyan lehet az ember boldog?”; „Mikor boldogok az emberek?”. A gondolkodtató kérdések célja az volt, hogy a tanulók meglévő ismereteik alapján fogalmazzák meg válaszaikat. A válaszok megfogalmazásakor azokban az esetekben, ahol a Tanárnő „furcsa”, nem várt válaszokat kapott, feltette a kétkedő kérdést:”Miért gondolod, hogy…?”. Ezek révén sikerült rávilágítani a tanuló számára is válaszának helyességére vagy hibájára.

„Milyen akadályai lehetnek a boldogságnak?”, „Mi a különbség a boldogság és a boldogulás között?”; „Tudjuk-e befolyásolni a boldogság érzését?” kérdéssorozat már a tananyag elmélyítését szolgálta. A feltett kérdések átgondolására, a lehetséges válaszok megfogalmazására kellő időt biztosított a Kolléga. Akkor is türelmesen kivárta a válaszokat, ha a tanuló „kereste” a szavakat, nehezebben fogalmazta meg válaszait.

Az utolsó kérdések a tanulók saját felelősségét próbálta hangsúlyozni a boldogságuk elérésében: „Tudsz-e tenni azért, hogy boldog legyél?”

A tanári kérdések szinte mindvégig tervezettek voltak, kapcsolódva az óra felépítéséhez. Amikor a gyerekek „eltérő” válaszokat adtak, a Tanárnő képes volt a „spontán” megoldásokra is, így rugalmassá vált az óra vezetése.

Az órát az értékelő kérdések zárták: „Mennyire fontos az ember életében, hogy boldog legyen?”; „Ki miért érezte magát boldognak a mai napon/esetleg órán?”

A feltett kérdések mindvégig érthetőek voltak a tanulók számára és elősegítették a tananyag megértését. a Kolléga ösztönözte a tanulókat a kérdések megválaszolására azáltal, hogy meghallgatta őket, illetve a csendesebbeket is megszólította. Abban az esetben, amikor szükséges volt, a Tanárnő kiegészítette a tanulói válaszokat, tévedéseiket kijavította, illetve kételkedést ébresztve bennük elősegítette, hogy maga a tanuló korrigálja a hibás választ. Sokszínű kérdései elősegítették a gyerekek számára a tananyag elsajátítását.

Marosi Beatrix
pedagógiai szakértő

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés