Szolgáltatások
programok
2019. október
HKSzCsPSzV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Földrajz
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2013. 07. 08. hétfő
Három lakható exobolygót fedeztek fel egyetlen csillag körül

Lakható övezettel rendelkező csillagrendszerre bukkantak az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a Skorpió csillagképben, három olyan "szuperfölddel", amelyeken a körülmények feltehetően lehetővé teszik a víz folyékony halmazállapotú létét.

Új és archív adatokat felhasználva egy nemzetközi kutatócsoport újra megvizsgálta a Gliese 667C jelű vörös törpét. Kiderült, hogy legalább 6 bolygó kering körülötte, közöttük 3 szuperföld, ráadásul mindegyik a lakhatósági zónában. hAz elvben lakható övezetet a Napunk egyharmadáénak megfelelő tömegű Gliese 667C csillag körül fedezték fel a csillagászok az ESO 3,6 méter átmérőjű chilei teleszkópjának nagy pontosságú spektrográfja (HARPS) segítségével -  olvasható a szervezet közleményében.

Az eredmény biztató, hiszen már tudjuk, elegendő egyetlen csillagot megfigyelnünk ahhoz, hogy több bolygót fedezzünk fel, ahelyett, hogy tíz csillagot figyelnénk meg egyetlen elvileg lakható bolygó felfedezéséhez" - mondta Rory Barnes, a Washington Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A Skorpió csillagképben megfigyelhető, 22 fényévre található, mindössze harmad naptömegnyi Gliese 667C egy rendkívül alaposan tanulmányozott csillag. Mint ahogyan a neve is mutatja, a Gliese 667 (más jelzéssel GJ 667) hármas csillagrendszer egyik tagja, melynek A és B komponense viszonylag szoros kettőst alkot, amely körül egy tág pályán mozog a harmadik, C jelű komponens. A korábbi vizsgálatok eredményei szerint a Gliese 667C körül három bolygó kering, közülük egy a csillag lakhatósági zónájában, azaz ott, ahol például egy kőzetbolygó felszínén a víz hosszú ideig folyékony állapotban maradhat. Most egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek vezetői Guillem Anglada-Escudé (University of Göttingen) és Mikko Tuomi (University of Hertfordshire), új adatokat is felhasználva ismét megvizsgálta  a rendszert. Az ESO HARPS bolygókereső spektrográfjának friss mérései mellett a VLT UVES, a Keck távcsövek HIRES és a Las Campanas Observatory Magellan II teleszkópja PFS spektrográfjának adatait is figyelembe vették az elemzés során.

A csillagászok összesen legalább öt bolygót találtak, a két további létezése még megerősítésre vár. A rendszerben egyebek mellett feltehetően három szuperföld található, amelyek nagyobbak, mint a Föld, de kisebbek, mint az Uránusz vagy a Neptunusz, és valószínűleg sziklásak. Ezek foglalják el a csillag lakható övezetét, a csillag körül húzódó keskeny sávot, amelyen belül a víz feltehetően folyékony állapotban van, ha a körülmények megfelelőek, és amelyben így esetleg létrejöhetett valamilyen életforma. "Most először találtunk három ilyen típusú bolygót egyetlen csillagrendszernek a megfelelő övezetében" - hangsúlyozta az ESO.

A Gliese 667C színképeiből nyert radiálissebesség-adatok alapján a kutatók statisztikai analízissel hét bolygó nyomát mutatták ki. Az első öt szignál konfidencia-szintje nagyon magas, azaz ezek biztosan valósak, a hatodik bizonytalanabb, míg a hetedik egyelőre csak feltételezés. A planéták közül három szuperföld méretű és ezek mindegyike a csillag lakhatósági zónájában kering, teljesen ki is töltve azt, abban az értelemben, hogy több stabil pálya nem létezhet ebben a tartományban. A további négy bolygó közül kettő a zónán belül, kettő pedig azon kívül rója pályáját a Gliese 667C körül. Az öt belső bolygó valószínűleg kötött keringésű, azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé. (Más megfogalmazásban a napjuk és az évük ugyanolyan hosszú.) Ezen az oldalon tehát mindig nappal van, a másikon pedig örök éjszaka. A hármas csillagrendszer másik két komponense a bolygók nappali oldaláról is nagyon fényes párként látszana, de még az éjszakai féltekén is a teliholdnál jóval nagyobb megvilágítást adnának.

A teljes cikk a richpoi oldalán olvasható.

Szerző: Póta Mária, fizika pedagógiai szakértő

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés