Szolgáltatások
programok
2019. december
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Mozgókép és médiaismeret
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2010. 12. 15. szerda
A médiaoktatás új irányai
A médiatanárok a korszerű tantárgy jövőjéről tárgyalnak

A Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület és a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Mozgókép és médiaismeret szakterülete kezdeményezésére ez év októberétől a mozgókép- és médiaismeret tanárok rendszeres, közös gondolkodás keretében értékelik az elmúlt másfél évtized eredményeit, és fektetik le a jövőbeni korszerű médiaoktatás szakmai kritériumait.

Az önreflexió és fejlesztő munka aktualitását az adja, hogy
- a hazai médiaoktatás (a mai formájában) 15 éves, ennek nemzetközi viszonylatban is egyedülálló eredményei vannak - az eredmények bemutatásra várnak;
- a magyar közoktatási rendszer átalakítása lehetőséget nyújthat a médiaoktatás területén mostanra felgyűlt tapasztalatok beépítésére;
- az Európai Bizottság Médiaműveltség Szakértői Csoportja december 7-i ülése alapján a jövő európai médiaoktatásának és a hazai közoktatás új irányvonalainak néhány lényeges eleme egybeesik (a médiaoktatás az iskola falain túljutva a nevelés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás komplex feladatának egyik hatékony eszköze lehet; a filmművészet/a filmről-, filmmel való oktatás a benne rejlő pedagógiai lehetőségek újra-elismerésével a kultúraközvetítésben ismét lényeges szerepet kap, stb.), ezért most jó lehetőség nyílik arra, hogy a magyar médiatanárok közötti szakmai konszenzust megújítsuk, és ezt képviselve, a szakmával nemzetközi szinten folyó párbeszédbe aktívabban bekapcsolódjunk.

Az alábbiakban néhány olyan érv olvasható, melyben a felhívásunkra összegyűlt médiatanárok egyetértenek: 

A médiaoktatást tovább kell fejleszteni,

1.) mert a fiatalok médiafogyasztása minden egyéb tevékenységet meghaladó mértékű, ma már napi átlagban a 8 órát is meghaladja a televízió, internet, mobiltelefon, játékkonzol és egyéb szórakoztató médiatartalom használatra fordított idő;

2.) mert a média mértéktelen használata számos komoly veszéllyel és káros hatással jár; ezek a hatások az oktatással némileg megelőzhetőek és csökkenthetőek (a médiatanárok szaktudásával a gyerekek által felhalmozott médiatapasztalat formálható, terelhető és alkalmazható az oktatásban);

3.) mert a média pozitív hatású használata széleskörű tájékozottságot követel meg a tartalmak előállításának szabályozása, a szabályozás betartatása és a kiskorúak médiatartalom-elérésének korlátozása tekintetében; 

4.)  mert a jelenlegi szabályozás nem rendelkezik a kisiskolai médiaműveltség fejlesztéséről
(noha épp ez a korosztály a legkiszolgáltatottabb médiafogyasztó); sem pedig a 9-10. évfolyamon való médiaoktatásról, mely az egyik legalkalmasabb időszak volna a mozgóképkultúra művészeti és pszichológiai vonatkozású tartalmaiban való elmélyülésre.

5.) mert a médiaműveltség fejlesztését az Európai Unió alapintézményei olyan területnek nyilvánították, melyhez minden európai polgárnak joga van, s amely támogatandó a formális iskolarendszerben megjelenő médiaoktatással és az élethosszig tartó tanulás folyamatába illeszthető egyéb – az iskolarendszeren kívüli – programokkal;  

6.) mert a mozgókép-és médiaoktatás területén hazánknak komoly eredményei vannak, és azokat nemzetközileg is elismerik (tananyagfejlesztés, taneszközök, tanártovábbképzés, tanulmányi verseny-modell, érettségi vizsga-modell); 

7.) mert a színvonalas médiaoktatás és a tárgyból tett érettségi vizsga a felsőoktatás több ága felé is átlépést biztosíthat (kommunikáció, szabad bölcsészet, művészetek), a felsőoktatási intézmények és szakok pedig igénylik a médiaoktatás során megszerzett tudást;

8.) mert a médiaoktatásra az utóbbi másfél évtizedben majd ezer tanár készült fel, s mert a tanulók is megkedvelték és fontosnak tartják a tárgyat, az érettségizők száma folyamatosan emelkedett, az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés egyaránt jellemzi a médiaoktatást;

9.) S végül azért, mert a médiaoktatás bizonyítottan az egyik legeredményesebb eszköz a kulturális szakadékok áthidalására, a konzumkultúra kritikus értelmezésére és a minőségi kultúrára való érzékenyítésre - ezért a médiaműveltségi modulok, illetve a médiapedagógiában rejlő módszertani lehetőségek (szaktól függetlenül) a tanári pályára való felkészülés fontos stúdiuma kellene, hogy legyen.

A médiaoktatás tartalmi fejlesztésének kulcskérdései a következők:

1.) Az audiovizuális művek, különösen az európai és a magyar film elérése, befogadása, a kulturális örökség védelme;
2.) A kereskedelmi kommunikációval (reklámozás, médiamarketing) kapcsolatos tudatos használat, ismeretek megszerzése;
3.) Az online tartalmakkal kapcsolatos tudatos használat (pl. adatbiztonság, jogtudatosság, függőség és egyéb veszélyek tudatosítása, a közösségi médiumok használatához, a közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok, felelősség)


A mozgókép- és médiaoktatás fejlesztésével kapcsolatos beszélgetés nyílt, és folytatódik.
Csatlakozás, további információ:
Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértőnél (e-mail: kozak.zsuzsanna@fppti.hu )

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés