Szolgáltatások
programok
2018. július
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2015. 09. 03. csütörtök
Bemutatták A magyar helyesírás szabályai új kiadását

Alapvető változtatások nélküli, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot adni a használók kezébe – ez volt a célja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásának megalkotásával.

Az anyanyelvünk írásának szabályait kanonizáltan összefoglaló gyűjteményt 2015. szeptember 3-án mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.

Az eseményt Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg

„A nemzeti identitás és az összetartozás egyik legerősebb kötőanyaga a magyarok számára az anyanyelv” – méltatta a magyar nyelv jelentőségét a sajtóbemutatón elmondott köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke. Elődei nevében is szólva hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori elnöke – legyen bár orvos, történész vagy éppen fizikus – anyanyelvünk ápolását különösen fontos feladatának tekintette, hiszen Széchenyi István éppen a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére alapította 1825-ben a Tudós Társaságot. Az első helyesírási szabályzat 1832-ben jelent meg. Az azóta eltelt majd két évszázadban az MTA bizottságai vitatták meg, pontosították, bővítették, korszerűsítették a helyesírás szabályait, és közmegegyezés alapján döntöttek. Ez a hagyomány azóta is töretlen. „Sok ember sokéves áldozatos munkájának eredménye‟ – méltatta az új kiadványt az elnök, egyúttal megköszönte a szabályzat létrehozásában közreműködők nagy türelmet és különleges szakértelmet kívánó teljesítményét, amelyet nagyrészt társadalmi munkában végeztek el.

A magyar helyesírás szabályaira az írásba foglalt közlések következetes formája érdekében van szükség, elsősorban a kiadók, újságok, hírportálok számára. Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára egyebek mellett arról tájékoztatott, hogyan és mikortól kérhető számon a szabályzat az oktatási intézményekben. Mint elmondta, annak ellenére, hogy a 12. kiadás változásai alapvetően nem befolyásolják a Nemzeti alaptantervben és a kiadott kerettantervekben, vizsgakövetelményekben rögzített tartalmakat, ezeket részleteiben az új szabályzatban megfogalmazott elvek szerint indokolt tanítani már 2015. szeptember 1-től kezdve. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 12. kiadás változásait csak fokozatosan szabad és lehet számon kérni a szabályok alkalmazása és az egyes szavak, szókapcsolatok írása szintjén egyaránt. Bejelentette, hogy az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni. A központi írásbeliknél pedig csak 2018-tól kérhetők számon az új szabályok.

Ünnepi pillanatnak, az MTA és az Akadémiai Kiadó párhuzamos története újabb metszéspontjának nevezte a kiadvány megjelenését Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója, aki emlékeztetett rá, hogy az első helyesírási szabályzat volt a kiadó első kiadványa.

Prószéky Gábor, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy azért kell időről időre módosítani a helyesírást, mert a nyelv és a kiejtés, az ízlés és a divat is változik. „A helyesírási rendszer nem cél, hanem eszköz a nyelv használatához" – fogalmazott. Véleménye szerint az új szabályzatot ajánlásnak kell tekinteni. Persze a helyesírás alapjait tudni kell, de a ritka, illetve a bonyolult szabályokkal leírható esetek nem a tanulók frusztrálására, hanem elsősorban a lektorok segítésére szolgálnak.

Könyvbemutató

Keszler Borbála, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi elnöke A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásához vezető munka fontosabb állomásait tekintette át, és ismertette a legfontosabb változásokat is.

Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés éveken át

Keszler Borbála elmondta: a mostani, tizenkettedik kiadás előzményeként az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2003 novemberében hozott határozatot az új kiadás elkészítéséről. A több mint egy évtizedes tárgyalások során a testület számára nyilvánvalóvá vált, hogy azok az elvek, amelyek régóta irányítják az akadémiai helyesírást, szilárd alapjai írásrendszerünknek, ezért nem megváltoztatásukra van szükség, hanem következetes alkalmazásukra a nyelvfejlődés újabb jelenségeinek leírásában.

A bizottság munkáját a magyar helyesírási gyakorlat és a felvetett módosító javaslatok alapos áttekintésével, valamint a szakmai kérdések szűkebb tudományos testületekben való megvitatásával kezdte. Mindezek után a bizottság 2008 tavaszán széles körű konzultációt kezdett.

Az elkészült munkaanyagot – megjelölve a módosításokat, változtatási javaslatokat - véleménykérési céllal különféle szakmai fórumokhoz juttatta el. Megkapta az összeállítást az MTA Nyelvtudományi Intézete, 30 gyakorlóiskola és gimnázium, 9 magyar munkaközösség, a magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékek, valamint 22 magyar nyelvészettel foglalkozó európai tanszék és egyéb, nyelvi kérdésekkel is foglalkozó intézmény.

A javaslatok, vélemények beérkezése és feldolgozása után rendezett nyilvános bizottsági ülésre összesen mintegy 1000 hozzászólás érkezett. A bizottság ezeket a javaslatokat egyenként mérlegelte, és számos esetben beépítette a szabályzattervezetbe. Ez a munka újabb egy évet vett igénybe.

A Magyar Nyelvi Bizottság teljes ülése 2010 novemberében vitatta meg és hagyta jóvá a javított változatot. A bizottság akkori elnöke, Keszler Borbála és tagjai (többek között Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Prószéky Gábor, Tóth Etelka, Zimányi Árpád) több alkalommal is tartottak előadásokat a várható változásokról országos helyesírási versenyeken, konferenciákon, valamint szakmai továbbképzéseken. Keszler Borbálaa társelnökkel, Grétsy Lászlóval együtt 2011. július 16-án kérte az Akadémia elnökének jóváhagyását a szabályzathoz, hogy megkezdődhessen a szótári rész kidolgozása.

 

Jelentősen megújult, a 11. kiadás legutóbbi, tizenkettedik lenyomatához képest mintegy 8000 szóval gyarapodott a szabályzathoz tartozó szótár is. Kidolgozása három évet vett igénybe. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai megkapták a szótári anyagot, s egyenként döntöttek minden szó sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem. Határoztak a szavak írásmódjáról és a szócikkek felépítéséről is.

Miközben új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, több régi, elavult alak – például agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb - kimaradt belőle.

Régi adóssága volt a szótár összeállítóinak a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak felvétele is. A készítők szándéka szerint ugyanis a szabályzat nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.

8000 új szó a szabályzathoz mellékelt szótárban

A szerkesztők ügyeltek arra, hogy a helyesírás egységét szem előtt tartva, figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját is. Egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket.

Az új kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadó végigkövette és segítette a munkafolyamatokat, az új szabályzat és szótár teljes szövegét kereshető, korszerű adatbázisban rögzíti és tárolja, ezáltal hamarosan elérhető lesz digitális platformon is.

style3
A szabályzat szövegét a megjelenés után az MTA Nyelvtudományi Intézet által működtetett helyesiras.mta.hu című, ingyenesen elérhető, egyedülálló helyesírási tanácsadó portálon is közzéteszik. Az oldalt működtető szakemberek célja emellett az, hogy a keresett kifejezésekről helyesírási tanáccsal szolgáló elemző rendszert hozzáigazítsák a szabályzat változásaihoz.

 

Változások a Magyar Helyesírás Szabályai 12. kiadásában

 

A kiadvány könyvészeti jellemzői:

  • A5-ös formátum
  • 612 oldal
  • 8000 új szóval bővített szótár
  • a szótár az új helyesírás szabályai szerint
  • a szótár az új szabálypontokra való hivatkozással
  • a szabályzat változásainak tételes felsorolása
  • szólista a régi és új helyesírással
  • internetes hozzáférés a mű teljes anyagához:
    a könyvben található regisztrációs számmal a regisztrációtól számított 24 hónapig használható
  • bruttó ár: 2890 Ft.

 

Forrás: MTA

 

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés