Szolgáltatások
programok
2019. november
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2014. 11. 17. hétfő
Megújuló tankönyv - nemzetközi konferencia

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Megújuló tankönyv címmel rendezett szakmai nemzetközi konferenciát 2014. november 12‒13-án Budapesten.

A kétnapos szakmai rendezvény résztvevőit Hegedüs István miniszteri biztos (Emberi Erőforrások Minisztériuma) köszöntötte. Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy az OFI-ban megvalósuló újgenerációs tankönyvek új koncepcióra épülnek. A fejlesztés alapját adja a kísérleti szakasz, mely során a kipróbáló pedagógusok gyakorlati tapasztalatai alapján dolgozzák át a tananyagfejlesztő teamek a tankönyveket.

A konferencia első előadója Dr. Hendrianne Wilkens volt, az Utrechti Egyetem kutatója, aki prezentációjában a tankönyvek értékeléséről, hangsúlyosan a digitális tankönyvek értékelésről szólt. A tankönyvek minősége a tanulhatóságukban ragadható meg, ezért a könyvek értékelésekor és minősítésükkor azon szempontokat szükséges figyelembe venni, amelyek erre irányulnak: a tartalmat, a pedagógiai módszertant és az előadás/bemutatás módját. Gondolatait folytatva Dr. Arno Reints, a The International Association for Research on Textbooks and Educational Media vezetőségi tagja a tankönyvek, a hagyományos és a digitális tankönyvek jövőjét vázolta fel. Előadásában összevetette a digitális és a papír alapú tankönyveket, rávilágítva mindkettő előnyeire és hátrányaira. Dr. F. Dárdai Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem könyvtárának főigazgatója nemzetközi és hazai kitekintésben foglalta össze a tankönyvfejlesztés lehetőségeit és irányait. A új irányok között kiemelte, hogy a tankönyvfejlesztésnek nem szabad elszakadni sem a tantermi pedagógiai munkától, sem a diákok mindennapjaitól; a digitális tananyagok párhuzamos fejlesztése új perspektívát nyújthat az IKT eszközök használatában; a tankönyvi tartalomnak pedig egy referenciatudást kell biztosítania.

A délutáni előadásokat Dr. Aczél Petra (Budapesti Corvinus Egyetem) nyitotta meg. A digitális kultúrában való tankönyvírás kihívásaira irányította a figyelmet. Mint elmondta, megváltozott a tanulási környezet, a Z- és α-generáció szülöttei tanáraiktól különbözve viszonyulnak a technológiához, az információhoz, az olvasáshoz és az íráshoz. Ezért a tankönyvekben a felfedeztetésre, a testreszabásra, az élményszerűségre és a facilitásra szükséges törekedni. A Kecskeméti Főiskola dékánja, Dr. Steklács János a szövegértési stratégiákról tartott előadást. Fő gondolata volt, hogy a jelenlegi rendszer nagy hiányossága, hogy előrébb helyezi a szövegértés számonkérését, mint a stratégiák megtanítását. Ezért fontos lenne, hogy az olvasásról és a szövegértési stratégiákról is többet halljanak az iskolában a gyerekek és ne csak eszközként jelenjen meg az értő olvasás. A kutatás alapú tanulásról beszélt Dr. Csíkos Csaba neveléstudományi kutató és szakértő (Szegedi Tudományegyetem). A kutatás alapú megközelítés a felfedeztetésre és a gyermek kíváncsiságra épít. A kutatás alapú tanítás során csak részben irányított a tanítási-tanulási folyamat, a pedagógus kereteket biztosít a fejlesztendő készségek elsajátítására.

A szekció-előadások keretében öt műveltségi terület tananyag-fejlesztési irányairól esett szó műhelybeszélgetések kereteiben.

Alsós szekció

Dr. Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem dékánhelyettese „Van-e szemléletváltás az alsós olvasókönyvekben?” címmel tartott előadást az alsó tagozatos szekcióban. Dr. Gombos Péter nem klasszikus előadást tartott, a témával kapcsolatos benyomásait, véleményét osztotta meg, vitatta meg a résztvevőkkel. Ennek keretén belül az irodalmi szövegek és a tipográfia került kiemelésre tartalmi és illusztrációs szempontok alapján.

A résztvevők hozzászólásaikkal megerősítették, valóban időszerűvé vált a korábbi, szókincse miatt nehezen érthető irodalmi szövegek frissítése. További kedvező változás, hogy könnyed, humoros szövegek is bekerültek az alsó tagozatos kísérleti tankönyvekbe, hiszen a korábbi kiadványokban számos szomorú téma szerepelt. A kísérleti olvasókönyvekben a tanulók számára fontos és érdekes témák színesítik a tartalmat. A témák frissítése, változatossága határozott igény volt, így a hétköznapi témák is bekerülhettek az ismeretközlő szövegekbe (térkép, plakát, mobiltelefon, bankkártya, tablet, e-olvasó).

A tartalom mellett a tankönyvek külleme is meghatározó, hiszen egy jó tankönyv küllemében olyan, mint egy szép gyerekkönyv – hangsúlyozta az előadó. Ki dönti el, hogy nézzen ki a tankönyv? Ki dönt arról, milyen kép kerüljön adott szöveg mellé? Korábban a szerző elképzelése dominált, azonban most már a tipográfus, az illusztrátor véleménye is érvényesül.

A kísérleti olvasókönyvek esetében illusztráció tekintetében is előrelépés történt, jó a tipográfia, odaillők az illusztrációk. Az alkotók számára kiemelt szempont volt, hogy az illusztráció érintse meg a gyerekeket és segítse a szöveg megértését. Ennek érdekében a dekoratív és az értelmező illusztráció megfelelő összehangolását tartották szem előtt.

Irodalom szekció

Két vitaindító előadás hangozott el. Baranyai Katalin, az OFI vezető szerkesztője az irodalom identitásképző szerepét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az irodalomtanítás és az szépirodalmi szövegek olvasása nem csak gyönyörködtet, hanem emberi problémákra világít rá, megoldási lehetőségeket mutat be, elgondolkodtat, így az irodalomtanítás egyik célja kell, hogy legyen, hogy a tanulók ráérezzenek az irodalmi művek ezen aspektusára. Másodikként Valaczka András, az OFI alprojektvezetője abból a gondolatból indult ki, hogy „mindegy mit, csak olvassanak”. Ebből a szempontból érdemes vizsgálni a kánont, a tankönyv kánonját. Mint elmondta, az OFI kísérleti irodalomkönyveiben éppen ebből az okból kifolyólag is kerültek be például kortárs szövegek (melyek néha meghökkentették a pedagógusokat és a szülőket). A műhelybeszélgetés a "mi az értékes olvasmány" kérdés körül mozgott. Ez talán nem vagy csak szubjektív módon definiálható. A beszélgetés során felmerült például, hogy az Éhezők viadala bár megformáltságában nem túl komplex mű, alapkérdésében viszont nagyon kiemelkedik, vajon értékes-e. A résztvevők részéről elhangzott az a gondolat is, hogy „irodalomban is le lehet maradni”, vagyis a kortárs, a modern ifjúsági művek ismerete fontos kell, hogy legyen a pedagógusoknak.

Társadalomtudományi szekció

Dr. Szarka László a Selye János Egyetem docense Tisza István, Károlyi Mihály és Kun Béla értékelésének változásai és változatairól tartott gondolatébresztő előadást. A szekció keretein belül a legfontosabb kérdés az volt, hogy vajon mi lehet a szerepe a történelemoktatásban az egyes életutak felvázolásának? A résztvevők egybehangzó véleménye szerint az egyes életutak felvázolása jó segítséget adhatnak az átfogó történeti ívek megértéséhez, de nem helyettesíthetik azt. A magyar közéletben általános vélekedés az ellentmondásos személyekkel kapcsolatban a démonizálás vagy a heroizálás, ami nem segíti az árnyalt történeti kép megalkotását. A fentiek értelmében szükség van egyes biográfiák ismertetésére azért, hogy a tanulók számára segítségül szolgáljanak egy-egy összetett történeti folyamat megértésével kapcsolatban.

***

A konferencia második napját Heather Elliott-Famularo, az ohiói Bowling Green University tanszékvezetője nyitotta meg. A kutatásalapú XXI. századi interaktív digitális tanterv használata a holokauszt oktatásában című előadásában szemléletes módon mutatta be, hogy diákjaival hogyan dolgozták fel városuk holokauszt-túlélőinek történeteit és milyen multimédiás eszközöket alkalmaztak: a videókészítéstől az interaktív animált térképeken át a virtuális zsinagóga létrehozásáig. Dr. Vajda Barnabás, a szlovákiai Selye János Egyetem adjunktusa a külhoni magyar történelemoktatásról tartott előadást. A határon túli magyar nyelvű történelemoktatás lehetséges irányait vázolta fel a tankönyvíráson keresztül. Jelenleg a leggyakoribb eset a többségi nemzet történelemkönyvének lefordítása vagy esetleg magyarországi tankönyv használata. Azonban előbbiben gyakori a dehungarizáció, utóbbi pedig nem illeszkedik az adott ország iskolarendszeréhez, ezért a megoldás belső fejlesztésű tankönyvek létrehozása lenne országonként, amelyet a külhoni és anyaországi magyar történészek az adott állam történelemtudósaival együtt készítenének.

Dr. Lévai Dóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje A tanulás új útjai címmel tartott prezentációt. Rávilágította arra, hogy a digitális kompetencia a pedagóguskompetenciákon belül értelmezendő, és nem merül ki az eszközhasználatban, hanem más részterületei – technológiai, etikai és kognitív – is vannak. Lévai bemutatta, hogy a komplex oktatási környezetben milyen lehetőségekhez nyúlhat a tanár, mint a közösségépítés, a tudástárak alkalmazása, az együttműködést elősegítő rendszerek vagy a megosztó felületek bevonásával. Végül Pnina Gazit, az izraeli Oktatásügyi Minisztérium vezető szakértője a modern Izrael állam tankönyvekben való megjelenését ismertette. Izrael multikulturális terület, ahol több nemzetiség él egymás mellett, akiknek a nyelvük mellett a vallásuk is különböző. A tankönyvek és a tantervek is alkalmazkodnak ehhez a sokszínűséghez.

Forrás: OFI

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés