Az izmok nyomódnak és merevednek. Pálinkás Rita Gyógytornász bemutatkozása


A házimadár zsigertana, splanchnologia avium A testüregek A rekesz a madarakban csökevényesen fejlett, az emlősöknek megfelelő mellüreg, cavum pectoris, és hasüreg, cavum abdominis, nem különül el egymástól, egységes mellkas-hasüregről beszélünk.

Carpalis alagút szindróma

A testüreg faláról aponeurosisszal eredő kötőszövetes lemezek, ún. A horizontális sövény, septum horisontale membrana saccoperitonaealiserős, a tüdő ventralis felületével öszszefüggő ínlemez, amely a hátcsigolyák testének crista ventralisával összenőtt, kétoldalt pedig a bordákon, a belső mellkaspólyán, fascia endothoracica, tapad meg.

Két oldali, szimmetrikus üreget alkot, amely a tüdőszárnyakat zárja magába; ez a az izmok nyomódnak és merevednek pleurae dextrum et sinistrum cavum pulmonale. A horizontális sövényen több nyílás található. A pericardium közeli, tág nyílásán a két főbronchus és a tüdő erei térnek a tüdőszárnyba. E nyílás mellett közvetlenül található a kulcscsonti és az elülső mellkasi légzsákok szájadéka.

Mindezek előtt cranialisan a nyaki légzsák nyílik. A sövény lateralis szélén levő nyílás a hasi légzsákba vezet. Az ínlemezen 4—5 kicsi izom, a mm. Az izmok a horizontális sövény eredése közelében, a belső mellkaspólyáról indulnak ki, szalagszerűek, és kötegeik a légzsákok fent említett nyílásait övezik. A ferde sövény, septum obliquum membrana saccopleuralisa tüdő hátulsó felületén kétoldalt ered a horizontális sövénytől; eredési vonala kétoldalt az utolsó bordát követi, és a mellcsonton tapad meg.

az izmok nyomódnak és merevednek

A csigolya közeli részébe vékony izomlemez, mm. A szívburok elülső felületével összenő, kétoldali, tüdő alatti testüreget, cavum subpulmonale dextrum et sinistrum, képez, amelyet dorsalisan a horizontalis sövény, lateralisan a mellkas és a has oldalsó fala határol, benne a mellkasi légzsák helyeződik. A ferde sövény mögötti testüreg, cavum cardioperitonaeale, nagy.

Az állatok életkorát a fogak megjelenése, kihullása, növése, esetleg kopása alapján állapítják meg. Megközelítően pontos életkort azonban csak a fogváltás alapján lehet becsülni, hiszen állatfajokon belül általában azonos időpontban tűnnek el a tejfogak, és jelennek meg az egyes fogak.

Benne elöl a szív foglal helyet a savós szívburoküregben, cavum pericardii, amögött a máj található savós rekeszeiben, cava peritonaei hepatis. A máj mögött és a hasi légzsákok között levő nagyobb savós üreg a fő hashártyaüreg, cavum peritonaei intestinale. A savóshártya-zsákok és -kettőzetek A madár testüregében nyolc savóshártya-üreget, cavum peritonaei, találunk, amelyeket kívülről szinte köpenyszerűen a légzsákok vesznek körül, ezáltal a testüreg falától mintegy légpárnaszerűen el is választják.

A savós zsákok falai egymással érintkeznek ugyan, de savós üregeik egymástól teljesen különállók. A máj ventralis két az izmok nyomódnak és merevednek zsákja, cavum hepaticum ventrale dextrum et sinistrum, a májlebenyek ventralis nagyobb részét veszi körül.

A nyaki problémák okai és kezelésük

A mellkasban a tüdőszárnyak alatt, kissé azok mögött helyeződnek, ráfekszenek a mellcsont jobb, illetve bal oldali medialis felületére, valamint a ventralis hasfalra. A két hashártyazsák fala a median síkban egymáshoz fekszik, vékony savóshártya-kettőzetet képez, miközben befoglalja az elzáródott köldökvénát, és azzal szalagot, lig. A kettőzet dorsalisan a máj és a gerincoszlop, ventralisan a mellcsont és a hasfal savós lemezébe megy át; cranialisan a szívburokra borul.

Kacsában és lúdban kisebbek, mint tyúkban és galambban. A tüdő mögött dorsalisan helyeződnek, a két májlebeny kisebb craniodorsalis részeit foglalják körül.

Érintkeznek a máj ventralis savóshártya-zsákjaival, a lateralis felületen, ezáltal itt egy-egy savóshártya-kettőzet is keletkezik, amelyek mint vékony szalagok, lig. A máj jobb és bal dorsalis savós zsákjainak medialis lemezei szintén egymáshoz fekszenek, és kettőzetet alkotnak, amely dorsalisan a gerincoszlophoz, ventralisan pedig a ventralis zsákok median sövényébe megy át.

A máj savós zsákjait elöl a kulcscsonti, kétoldalt az elülső és hátulsó mellkasi légzsákok határolják el a testfaltól.

az izmok nyomódnak és merevednek

Az ötödik és egyben legnagyobb savós zsák a zsigeri vagy fő hashártyaüreg, cavum peritonaei intestinale, amely a máj két ventralis savós burkára caudalisan fekszik rá, a kettőt egymástól savóskettőzet, septum posthepaticum dextrum et sinistrum választja el.

A beleket, a mirigyes- és a zúzógyomrot, valamint a húgy- — amelyeket savóslemezek kapcsolnak — és a nemi szerveket foglalja magában. A bélcső sok kicsi kacsot képez egymáshoz. A bélkacsokat rögzítő savóshártya-kettőzetek közé a tápláltsági állapottól függően több-kevesebb zsírszövet rakódik le.

A hízott madarakban, különösen kacsában és lúdban, a testüregek caudoventralis részén subperitonaealis zsírszövet rakódik le olyan nagy mennyiségben, hogy elfedi a bélkacsokat.

A nyaki problémák okai és kezelésük

A cavum peritonaei intestinale nem érintkezik a testüreg falával; kétoldalt és dorsalisan ugyanis az elülső és a hátulsó mellkasi légzsákok, a vesék alatt pedig a hasi légzsák, egy keskeny savós felfüggesztőredő kivételével, elválasztja a testüreg falától. A hatodik savós testüreg a szívburoküreg, cavum pericardii, a hetedik és nyolcadik pedig a cavum pulmonale dextrum et sinistrum lásd Értan, illetve Légzőkészülék. A mesenterium commune alakja fejlődése révén eltér az emlősökétől.

A mirigyesgyomor a zsigeri hashártyazsák elülső, kicsi rekeszében fekszik, amit a légzsákok vesznek körül. Az izmosgyomor a zsigeri savóshártya-zsák bal oldalán található, tyúkban kötőszövet fűzi szorosan hozzá a hasfalhoz. A lépet a légzsák teljesen körülveszi, nem kapcsolódik a hashártyához, csupán egy keskeny szalag fűzi az epehólyag dorsalis felületén levő varrathoz. Az epésbél kacsának kezdeti szakaszát az izmosgyomor közelében szalag, lig.

Pálinkás Rita

Egy másik, kisujj hosszúságú, keskeny szalag, lig. Az epésbélkacs caudalis harmada a tyúk hasüregében szabadon mozog. A kacs két szárát egybefogó mesoduodenum a pancreast is magában foglalja, azt mintegy a bélhez fűzi, a lig. A szalag tyúkban és galambban keskeny, kacsában viszonylag széles. A duodenumot a májhoz fűző lig.

Pálinkás Rita Gyógytornász bemutatkozása

Kacsában és lúdban a vékonybél fodra az éhbél jellegzetes helyeződése miatt nagy redőket vet, és több helyütt összetapad egymással. Ezáltal az eredetileg egységes bélfodor szélén 5—8 nagy, keskeny, hosszúra nyúló hurok fejlődik. A hurkok egyik fele csúcsával cranialisan, másik fele pedig caudalisan irányul. A fejlődés későbbi szakaszában a fodor a közepén behajlik, harántul redőződik úgy, hogy a cranialisan irányuló kacsok a caudalisan irányuló kacsokra rárétegeződnek, majd a margo mesenterialis mentén egymáshoz tapadnak.

Ezáltal a párhuzamosan egymáshoz simuló bélkacsok helyzetükben rögzítődnek. A csípőbelet, amely nem képez kacsot, az izmosgyomor jobb oldalához a lig. Ezek a szalagok a vakbelek vak végéig követhetők: galambban keskenyek, legfeljebb 3 cm szélesek. A végbél fodra, mesorectum, caudalisan fokozatosan rövidül, általában egyenesen fut le, csupán néhány állatfajban, különösen tyúkban, enyhe redőt képezve halad a gerincoszlop hoszsza mentén a cloacáig.

A nagycseplesz, omentum majus, embrionális korban megjelenik ugyan, de nem fejlődik tovább. A csepleszlyuk, foramen epiploicum, a savós lemezek összenövése következtében elzárul. Az emésztőkészülék, apparatus digestorius A száj-garatüreg, cavum oris et pharyngis A szájüreg, cavitas oralis, és a garatüreg, cavitas pharyngealis, egymástól nem határolódik el, mert az emlősökéhez hasonló lágy szájpadlás nem fejlődött ki.

A két üreg határát csupán egy papillasor jelzi, ezért közös néven száj-garatüregről beszélünk. A száj-garatüregben az emésztő- és a légutak kereszteződnek egymással. A garat működése az emlősökéhez hasonló. A szájüreg és szervei egyszerű felépítésűek. Az emlősökben található fogak, ajkak, pofák, az íny hiányoznak.

az izmok nyomódnak és merevednek

A szájüregnek nincsen hátulsó fala, a rágókészülék állkapocs, áll közötti csont csőrré alakult át. A fogakat funkcionálisan az alsó, illetőleg felső káva szegélyén levő szarulemezek vagy lemezescsőrűekben kacsa, lúd a csőr szegélyén levő haránt irányú szarulemezek pótolják.

A csőr, rostrum. A csőrön alsó és felső kávát, rostrum mandibulare et maxillare, különböztetünk meg. A felső káva alapját az áll közötti csont, az alsóét az izmok nyomódnak és merevednek állkapocs alkotja.

A az izmok nyomódnak és merevednek és a galamb csőre kemény, kacsában és lúdban lágy szaruhüvely, a viaszhártya, ceroma, borítja.

Carpalis alagút szindróma

A csőr alakja és nagysága összefügg a táplálék minőségével és a táplálékszerzés módjával is. A felső káva részei: alapja vagy gyökere, basis, háta, culmen, amely rostralisan többé-kevésbé hajlott csőrhegyet, apex rostri, képez. Kétoldalt levő éles szegélye a tomium. A felső és alsó káva széleit kacsában és lúdban ún. A becsukott csőrnél az egymáshoz illeszkedő lemezek szűrőként működnek, és a vízben levő tápanyagokat visszatartják.

A kacsa és a lúd szarulemezének és csőrének ceromájában számos idegvégződés, tapintótestecske Herbst- és Grandry-féle tapintótestecske van. Naposcsirkében a felső káva csúcsán kúp alakú, elszarusodott hámsejtekből álló szarvacska, gyémánt, található. A gyémánt hegyével a fiatal madár kikeléskor a tojás héját töri fel. A naposcsirke csőréről a gyémánt leszárad, leesik.

Soltész Annamária, általános orvos Alagút szindrómáknak nevezzük azon kórképeket, melyek során valamely ideg nyomás alá kerül az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által. Ez akkor fordul elő, ha sérülés, törés, tumor, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, illetve csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség miatt szűkület alakul ki az idegek mentén.

A száj-garatüreget többrétű, cutan jellegű laphámmal borított nyálkahártya béleli. Kivételt képez az infundibulum és a garatüreg, amelynek nyálkahártyáját több magsoros csillós hengerhám borítja. A submucosa mirigyeket tartalmaz; ezenkívül benne helyenként diffúz, a garatban azonban tüszőket alkotó lymphoreticularis szövet merevedéssel a fejnek csupasznak kell lennie ez van a szájpadlás és az infundibulum körül, lymphonoduli pharyngealis, is.

A kemény szájpadlás, palatum durum.